• 7-8 hetes korban Parvov�rusos b�lgyullad�s elleni olt�s.


• 9-10 hetes korban kutya kombin�lt olt�s. (kutya parvov�rus, szopornyica, kennelk�h�g�s, fert�z� m�jgyullad�s, leptospir�zis).


• 11-12 hetes korban Parvov�rusos b�lgyullad�s elleni olt�s.


• 13-14 hetes korban kutya kombin�lt olt�s.


• 15-16 hetes korban veszetts�g elleni olt�s.


• 6 h�napon bel�l veszetts�g elleni olt�s ism�tl�se.

Minden h�rom h�napn�l id�sebb eb veszetts�g elleni immuniz�l�sa k�telez�, minden 3 h�napos kort el�rt kutya eset�ben az els� olt�st 30 napon bel�l monovalens (egy komponens�) vakcin�val a tulajdonos saj�t k�lts�g�re el kell v�geztetni, ezt az olt�st 6 h�napon bel�l k�telez�en meg kell ism�teltetni, szint�n monovalens vakcin�val. A magyar jogszab�lyok alapj�n a veszetts�g elleni v�d�olt�s 365 napt�ri napig �rv�nyes, ez�rt az ebek vakcin�z�s�t legk�s�bb minden 364. ism�telni kell. Minden �vben a veszetts�g elleni immuniz�l�s alkalm�val a kuty�kat sz�les hat�sspektrum� f�regtelen�t� k�sz�tm�nnyel kezelni kell. 
 

• 17-18 hetes korban Lyme-k�r elleni olt�s a Lyme-k�r szempontj�b�l vesz�lyeztetett ter�leten �l� kuty�k sz�m�ra aj�nlott.



• Lyme-k�r elleni olt�s ism�tl�se 2-3 h�t m�lva.



• B�rgomb�ss�g: egyedi elb�r�l�s alapj�n, f�gg�en a tart�si k�r�lm�nyekt�l �s a fert�z�sek el�fordul�s�nak gyakoris�g�t�l aj�nlhat�. Megel�z�s �s gy�gykezel�s c�lj�b�l egyar�nt alkalmazhat� 8 hetes �letkort�l.

• 2-12 hetes korig a k�lyk�ket k�thetente,


• majd h�romhavonta aj�nlott sz�les hat�sspektrum� f�regtelen�t� k�sz�tm�nnyel kezelni.

• A j� min�s�g� bolha- �s kullancsnyak�rvek kb. 6-7 h�napig ny�jtanak v�delmet. (Kiltix, Scalibor)

• Az un. „r�cseppent�s, bed�rzs�l�s” spot on k�sz�tm�nyek �ltal�ban bolh�ss�g ellen 3 h�napig ny�jtanak v�delmet, de a kullancsokat rendre csak 3-4 h�tig tartj�k t�vol. A k�ls� �l�sk�d�k elleni v�dekez�s bolha ellen eg�sz �vben, kullancs ellen m�rciust�l novemberig, de enyhe t�l eset�n szint�n eg�sz �vben aj�nlhat�. (Frontline, Advantix, Prac-tic, stb.)

• Az ut�bbi �vek �ghajlatv�ltoz�s�nak hat�s�ra haz�nkban is egyre gyakoribb a Dirofilaria repens nevezet� fonalf�reg, mely �zeltl�b� vektorok (f�k�nt sz�nyogok) k�zvet�t�s�vel terjed, ak�r emberekben is megtelepszik. A f�reg l�rv�k a v�r�ramban sodr�dva jutnak el az egyes szervekbe, gyakran akadnak meg sok kapill�rissal �tsz�tt ter�leteken, f�k�nt a b�rben �s a szemben. Az emberi fert�z�sek gyakoris�ga h�zi�llataink v�delm�vel cs�kkenthet�. Ezen fert�z�sek, illetve a m�r hordoz� �llatok fert�z� f�reg ivari produktumok �r�t�se ellen szint�n spot on k�sz�tm�nyekkel v�dekezhet�nk, azonban e k�sz�tm�nyek nem v�denek a kullancsokt�l. (Advocate, Stronghold)