Az akita vagy akita inu  egy Jap�nb�l sz�rmaz� kutyafajta. Neve az Akita nev� jap�n tartom�ny �s az inu (jap�nul -kutya) sz�b�l tev�dik �ssze. Nevezik m�g Matagi inu-nak a medvevad�sz m�ltja ut�n. Az Akita a szamur�jok kuty�ja volt, jap�nban az eg�szs�g �s a j�l�t jelk�pe. 1999 �ta megk�l�nb�ztetik az akita inu �s a nagy jap�n kutya n�ven elfogadott amerikai akit�nak is nevezett fajt�t. Az amerikai akita nagyobb vaskosabb fajta, s�t�tebb fejjel.

Teste:

Az akita test�nek hossza valamivel nagyobb, mint a magass�ga. V�zszintes, r�vid h�ta van, a marja magas, a l�gy�ka sz�les. Mellkasa m�ly �s er�sen fejlett. Bord�i m�rs�kelten �veltek. Hasa er�sen felh�zott. Magasan t�z�tt fark�t a h�ta f�l� g�rb�ti; leengedve a cs�nkj�ig kell �rnie. L�bai er�sek �s egyenesek, k�ny�kei a testhez simulnak. A cs�dje kiss� ferd�n �ll. Mancsai k�r alak�ak, szorosan �ll� l�bujjakkal. Nyaka vastag �s izmos

Feje: A koponya lapos, el�l sz�les; a stop hat�rozott, a homlok k�zep�n hosszanti bar�zda fut v�gig. Pof�i er�sen fejlettek, az er�teljes arcorri r�sz m�rs�kelten hossz�. Kicsi, vaskos, h�romsz�glet� f�lei vannak, amelyek fel�ll�k �s kiss� el�ren�z�k. Ferde metsz�s� szemei viszonylag kicsik �s csaknem h�romsz�glet�ek; egym�st�l t�vol �lnek. Az akita harap�sa er�s, oll�szer�.

Marmagass�ga: A kanok marmagass�ga 67 cm, a szuk�k� 61 cm; ett�l mindk�t ir�nyban 3 cm elt�r�s megengedett.

Testt�mege: 35-40 kg

Sz�rzete: Az aljsz�rzet s�r� �s puha, a fed�-sz�rzet pedig �rdes tapint�s� �s egyenes. A farok sz�rzete valamivel hosszabb. A hossz� sz�r� kuty�kat kiz�rj�k a sz�ps�gversenyekb�l.

Sz�nei: Megengedett sz�nei a v�r�s, a feh�r, a cs�kos �s a szez�m (fak� v�r�s, a h�tvonalon a sz�rv�gek fekete sz�nezet�ek). A feh�r kiv�tel�vel minden sz�nn�l jelen kell lennie az urajir�nak, vagyis egy feh�res sz�nnek, amely az arcorri r�sz oldal�n, a pof�kon, a sz�j alatt, a nyakon, a mellen, a hason, a farok als� r�sz�n �s a l�bak bels� oldal�n figyelhet� meg. Az urajiro az akita egyik fontos jellegzetess�ge. A fekete maszk nem megengedett. A szemeknek s�t�tbarn�nak vagy m�g s�t�tebbnek kell lenni�k.

Alomsz�ma: 6-8 k�ly�k

V�rhat� �lettartama: 12-15 �v

Jelleme: Az akita kiegyens�lyozott, j�zan, meggondolt, �rtelmes �s bar�ts�gos kutya, ugyanakkor van benne n�mi �n�ll�s�g is, �s olykor kiss� hatalmaskod� viselked�s� tud lenni. Kiv�l� �rkutya, amely igen meggy�z� m�don tudja v�delmezni csal�dj�t. Nem ugat sokat, �s nem is elt�lzottan �ber vagy izgatott: mindig nyugodt, higgadt kutya benyom�s�t kelti. A gazd�ja �s csal�dja ir�nt odaad�, s viszonylag engedelmes is, de hozz��ll�sa ink�bb bar�ts�gos, mint al�zatos. A jap�nokhoz hasonl�an e kuty�ban is van n�mi m�lt�s�g �s visszafogotts�g, ami ak�r kif�rk�szhetetlens�gk�nt is �rtelmezhet�.

T�rsas viselked�se: Az akita �ltal�ban nem pazarolja az idej�t idegenekre, s kiss� �beren �s tart�zkod�an viselkedik vel�k szemben. M�s kuty�kkal nem k�l�n�sebben bar�ts�gos, a vele azonos nem�ek ir�ny�ban pedig kiss� hatalmaskod� magatart�st tan�s�that. Vad�sz�szt�ne miatt mindenk�ppen hozz� kell szoktatni a macsk�khoz �s egy�b h�zi�llatokhoz, de ha ez megt�rt�nik, akkor el�g j�l kij�n vel�k. A gyerekekkel �ltal�ban j�l megf�r, �s vel�k szemben mindig v�delmez�en l�p fel, de soha nem viselkedik igazi j�tsz�t�rsk�nt.

Sz�rzet�pol�si ig�nye: �vente k�tszer vedlik, m�ghozz� igen er�teljesen; ilyenkor k�rtol�kef�vel kell sz�rzet�b�l elt�vol�tani az elhalt �s kilazult sz�rsz�lakat. A vedl�sen k�v�li id�szakban heti egyszeri kef�l�s is elegend�.

Tan�t�sa: A magabiztos �s k�vetkezetes m�dszerrel dolgoz� gazda nagyon sok mindenre meg tudja tan�tani az akit�t. Ez a kutya ver�ssel, kiab�l�ssal �s er�szakkal nem k�nyszer�thet� az ember ir�nti tiszteletre. Igaz�n j� nevel�si eredm�nyek csak a v�ltozatos, ism�tl�sekt�l mentes m�dszerekkel �rhet�k el. Viszonylag engedelmes fajta, de az�rt megvan a saj�t akarata is.

Mozg�sig�nye: Rendk�v�li m�don kitart� kutya, amely az �tlagosn�l l�nyegesen t�bb mozg�st ig�nyel. A napi h�rom r�vid s�ta nem el�g ahhoz, hogy j� kond�ci�ban maradjon.

Alkalmaz�sai: Noha egyes orsz�gokban gyakran l�tni akita inukat a sportp�ly�kon, nincs olyan kuty�s sport, amelyre ez a fajta k�l�n�sen alkalmas lenne, illetve amelyben kiemelked� eredm�nyeket �rne el. F�k�nt az �gyess�gi k�pz�s�vel �rdemes pr�b�lkozni, de csak �gy, hogy ne a teljes�tm�ny, hanem a sz�rakoz�s legyen a f� szempont.

Magyar kennelek:

http://www.caprice-jewel.atw.hu/

http://americanakita.mindenkilapja.hu/

http://www.harlekinbox.fw.hu/

http://mahagoni-kennel.hupont.hu/

http://www.americanakita.hu/ *****

http://amerikai-akita.lap.hu/ - b16820279 (itt vannak)

Saj�t �r�s!